Málaga – piac – kikötő                 2019.03.21.       

Az előző napi utazás izgalmait kipihenve, reggel frissen ébredtünk, és a bőséges reggeli elfogyasztását követően busszal indultunk Málagába. Elsődleges célpont a málagai piac volt, a hosszú téli hónapok után ki voltunk éhezve a friss zöldségekre, gyümölcsökre, epret, málnát, áfonyát, egyéb friss gyümölcsöt szerettünk volna kóstolni, vásárolni. A buszról leszállva, egy napfényes, színes, pezsgő élettel teli városban találtuk magunkat. Az utcákon helyi, munkába siető 😊 emberekkel, és lassan sétálgató turistákkal találkoztunk. Engem teljesen elbűvölt a sokszínűség, érdekes zene volt a füleimnek a spanyol és az angol nyelv keveréke, amely zsongó alapzajként mindenhol körülvett. Próbáltam elcsípni egy-egy ismerős spanyol szót, vagy kifejezést, persze nem jártam sok sikerrel. Minden utazás előtt tanulmányozom az aktuális ország nyelvét, megtanulom az adott nyelven a fontosabb szavakat, kifejezéseket, mondatokat. Most is így tettem, hónapok óta tanulgattam a spanyol nyelvet, már tudok spanyol nyelven köszönni, megköszönni, kérni, érdeklődni, elnézést kérni, és a legfontosabb mondatot: Puedo usar el lavabo? azaz Használhatom a mosdót? A piacra belépve ismételten egy új világba csöppentünk, beszippantottuk az édes, fűszeres gyümölcsök, zöldségek illatát, a standokon hívogatóan mosolyogtak ránk a frissen szedett pirosan csillogó eprek, a hatalmas lilás szőlőszemek, a kék áfonyák, piros és sárga sárkánygyümölcsök, zölden és lilán hívogató avokádók, hatalmas dinnyék, különféle citrusfélék, narancs, citrom, többféle körtefajták, a mangók, banánok, gránátalmák, felsorolni sem tudom még mennyi minden.

A sósan és édesen fűszerezett magvakból – mogyoró- mandula- diófélékből – kis tálkákban kóstoló volt kirakva, így minden finomságot, megízlelhettünk. Az olívabogyó is rengeteg változatban volt megtalálható, mandulával, paprikával, uborkával, sajttal, és még megannyi ízzel fűszerezve, töltve, ebből szintén bőségesen kóstolhattunk. Kérésemre megízlelhettem a mézédes epret, szőlőt, a kóstoló után vásároltam is. Pici lányom a sárkány gyümölcsöt szeretett volna megízlelni, amit félbe vágva, kis műanyag kanál kíséretében kapott meg, így azonnal falatozhatott is belőle. A szomjúságunkat a friss gyümölcsökből kevert, helyben facsart, italokkal enyhítettük.

A gyümölcspiac közvetlen szomszédságában található a hal- és húspiac, amit szintén végig kell járni az arra látogatóknak. Rengetegféle, kisebb, nagyobb halakat, rákokat, polipokat, kínálnak, nyersen, füstölve, mindenféle fűszeres pácba forgatva, vagy már sütve, főzve, tálalásra készen. Olyan halakat, tengeri herkentyűket is láttunk, amiről azt sem tudtuk micsoda. A helyi árusok szélesen mosolyogva adtak felvilágosítást minden kérdésünkre, ha kértünk kóstolóval is kínáltak. A vízi csemegék mellett persze széles volt az egyéb húskészítménynek választéka is, sonkák, szalámik, kolbászok ezerféle fűszerrel elkészítve kínálkoztak, hogy a gasztronómiai élvezetekre vágyók megkóstolják, megvásárolják.

A piacon található számtalan fűszeres stand is, ahol a megannyi fűszer illata csábította édes, sós, vagy éppen csípős illatával a nézelődőket. Az érzékszerveink teljes kapacitással dolgoztak, az agyunk alig győzte feldolgozni a rengeteg élményt, az orrunk telítődött az illatokkal, az ajkunk a gyümölcsök, magvak, bogyók általi aromákkal, a szemünk a színes gyümölcsök, zöldségek, halak, húsok látványával, a fülünk a pergő spanyol angol és egyéb nyelvi hangzavar sokszínűségével.

A piaci forgatagot elhagyva, a gyümölcsös ebéd után, amit egy pálmafákkal körülvett kis parkban fogyasztottunk el, a kikötő felé indultunk. Lassan andalogtunk, gyönyörködtünk a magasba nyúló, zöldellő pálmafákban, megcsodáltuk az ezerszínű virágokat nevelő bokrokat. Meg is jegyeztem, hogy a hibiszkusz, amit én otthon féltve gondozok, nevelgetek, és örömtáncot lejtek, ha netán hoz egy-egy virágot ott Spanyolországban az út szélén vadon nő, és folyamatosan hozza a különböző színű virágait. Nem tudtunk betelni az út szélén illatozó narancsfák látványával, amelyek virágának édeskés illata, a tenger felől érkező sós levegővel keveredve szédítő érzékiséget árasztva, fonta körbe az egész sétányt. A pálmafák tetején számtalan zöld papapály csicsergett, nagyon tetszett nekünk, ahogy játszanak, repkednek, tavasz révén udvarolnak, évődnek egymással. 

A kikötőbe érve újabb szédületes látvány tárult elénk, az öbölben hatalmas hajók pihentek, volt személyszállító óceánjáró, és hatalmas áruszállító komp is. A hangulat felfokozott volt, pezsgett az élet, a különböző bárok, éttermek, fagyizók, megannyi gasztronómiai élvezetet kínáltak. A kikötői sétányon zenészek, mutatványosok, táncosok szórakoztatták a közönséget, némi aprópénz reményében. Természetesen a napi programból a fagyi sem maradhatott ki, a gyümölcsdömping után belevetettük magunkat a fagyizás élvezetébe is. Kis tálkákban friss gyümölcsökkel, édességekkel fűszerezett fagylaltot kaptunk, amire lágy csokoládés, epres, vagy egyéb öntetet csöpögtettünk, ízlés szerint. Természetesen a shoppingolás sem maradhatott ki a programból, így végignéztük a kisebb-nagyobb boltokat, butikokat, ajándékos standokat, mindenhol hatalmas csábításnak voltunk kitéve, meglehetősen nehéz volt megállni, hogy a pénztárcán a táska mélyén maradjon. Kicsi lányom kedvence az ALE HOP bolt, amely elsősorban csajos portékákat kínál, a rózsaszín pónitól kezdve az írószereken, a papucsokon, törölközőkön, konyhai eszközökön, vicces, pikáns tárgyakon át, át a telefon tartozékokig, szinte mindent megtalálható. Már késői délutánba fordult a nap, amikor elhagytuk Málagát, és hazaindultunk, nem búcsúztunk, mert tudtuk, hogy a napokban visszatérünk, és ez a város még sok érdekességet, szépséget tartogat számunkra.

Novák Marianna