Castillo de Colomares
A Colomares-kastélyt – Castillo de Colomares – Dr. Esteban Martín az Egyesült Államokból származó orvos építette 1987 és 1994 között, és az egyik legérdekesebb turisztikai látványosság Benalmádenában. A célja az volt, hogy ezzel az emlékművel fejezze ki tiszteletét Cristoforo Colombo (Kolumbusz Kristóf) küzdelme és az első indiai útja előtt, amely 1492-ben kezdődött és egy addig ismeretlen új világ, Amerika felfedezésével zárult. Az emlékművet Dr. Esteban tervezte, és hét év alatt építette meg két helyi építész segítségével, téglából, betonból, természetes kövekből, valamint fából. A kastély stílusa magában foglalja a különböző építészeti stílusok keverékét, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a spanyol kultúrára: neobizánci román, gótikus és újmudejar. A kastélyban összesen 16 részen keresztül meséli el Kolumbusz történetét, az épületrészek meg vannak számozva, és ha a látogató a megfelelő sorrendben halad, akkor a történet teljes egészében összeáll. Ehhez segítséget nyújt, hogy a bejáratnál a jegy megvásárlásakor minden látogató kap a saját nyelvén olvasható leírást a kastélyról. Dr. Esteban Martín reménykedett abban, hogy a kastély időben felépül, és az 1492-es expedíció 500. évfordulójára, és a megünneplésének részese lehet. Ehhez, hogy segítséget kérjen, levelet írt a spanyol királynak, de a királyt nem érdekelte a dolog, ez Martint nagyon elkeserítette, és a munkásságában is meglehetősen visszavetette. Halála után a fia felvállalta az ügyet, folytatta a kastély építését, majd miután az építkezés befejeződött, a kastély körül csodálatos parkot hozott létre. A munka meghozta a gyümölcsét, a Castello de Colomares, Benálmadena egyik legfőbb látványosságává vált, és rendkívül népszerű a turisták körében.
A kastélyra érdemes időt szánni, minden részletében pompás és szépséges, el lehet gondolkodni a felfedezések koráról, Kolumbusz életéről.
A kastély 1500 négyzetméteres területen fekszik, és magában foglalja a világ legkisebb templomát is aminek a területe mindössze 1,96 négyzetméter, ennek ellenére tartalmaz egy csigalépcsőt, vallási képeket, egy oltárt és megannyi gyertyát is. Sok címer is felfedezhető, amelyek az utazásokat finanszírozó spanyol uralkodók és nemesek címerei, valamint kövekből kifaragva Kolumbusz mindhárom hajója is megtekinthető. Egy kínai pagoda utal Kolumbusz azon meggyőződésére, hogy hajóival Ázsiába, Kínába érkezett és találunk két kőalapba faragott térképet is, egyik annak a területnek a térképe, amelyet Kolumbusz Hispanidadnak hívott, másik pedig Kolumbusz hajózási útját mutatja be. Három nagy vallási hagyományból származó szimbólumot lelehető fel, a keresztény, a muszlim és a zsidó is (ez utóbbi azért, mert Martín meg volt győződve arról, hogy Kolumbusz zsidó volt).
A kastélyban van egy oratórium, amelyen El Salvador képe látható, egy kis tengeri harang mellett. A torony falairól Kőhorgonyok lógnak le, és a halak kiemelkednek az alapokból. Végül Martín épített Kolumbusz hamvai számára egy kápolnát, ahol jelenleg a saját hamvai nyugszanak. Nem hanyagolható el a kastélyból való kilátás sem, hiszen belátni szinte az egész Benalmádenát, a csodás tengerpartot.
1.) Kígyós út, az ember környezete, Bizánci kolostor
Kolumbusz úgy vélte, hogy nyugat felé indulva is eléri Kínát, ezt az elképzelését szerette volna kivitelezni, ám hiányoztak az anyagi erőforrásai. Próbál segítséget kérni Genovában és Velencében is, ám elutasították, végül a spanyol uralkodópárhoz, Aragóniai Ferdinándhoz és Kasztíliai Izabellához fordult, de őrültségnek tűnő tervét itt sem fogadták nagy lelkesedéssel. Kolumbusz eldöntötte, hogy elhagyja Spanyolországot, és Franciaországban próbál szerencsét. Útközben megszállt Palos kikötője mellett Rábidába kolostorban, ahol elképzeléseiről sikerült meggyőzte a kolostor apátját, Juan Pérez szerzetest, aki jó kapcsolatban állt Izabella királynéval. A szerzetes levelet írt a királynénak, és a biztató válasz sem késett soká: arra kérték Kolumbuszt, maradjon még, hamarosan kedvező döntés születik. Végül az expedícióval kapcsolatos szerződés azonban 492. április 17-én került aláírásra. A teljes expedíció összesen kétmillió maravedíbe került.
2.) Kolumbusz zsidó eredete
1492. augusztus 3-án három hajóból álló csoport India felfedezésére indult Kolumbusz Kristóf vezetésével. A kutatások szerint nappal elhalasztotta az eredeti indulást, mert abban az évben augusztus 2-ra esett a zsidó naptár legszomorúbb napja, tisá beáv böjtje, mely a jeruzsálemi szentélyek lerombolásának állít emléket. A történészek szerint, nem véletlen, hogy Kolumbusz is ekkor kihajózott ki, mert valójában ő is zsidó volt. Sok írásból kiolvasható, hogy Columbusz neveltetése, az Ótestamentumon, a héber Biblián alapult. Gyakran idézte Jesáját ésúgy utalt magára, mint a „nem-zsidók megvilágítójára”.Kolumbusz 1481-ben érkezett Spanyolországba, ahol már javában tombolt az inkvizíció, amely új keresztények ezreit küldte a legszörnyűbb halálba. Mivel származása nem volt tisztázott nem meglepő, hogy egy ferences kolostorba szállt meg, ez igen jó taktika arra, hogy ne gyanakodjanak személyét illetően. Spanyolországban Kolumbusz közel egy évtizedet várt amíg támogatást kapott tengeri útja lebonyolítására. Ezalatt egy zsidó nő Beatriz Enriquez de Harana lett a szeretője, akit az inkvizíció miatt nem merte elvenni, de akivel élete végéig együtt élt. Ha Ő maga nem lett volna zsidó származású, akkor ettől nem kellett volna félnie. 1488-ban született egy fiuk, aki a király után a Fernandó nevet kapta.
3.) Jegyesek kútja Fernandó és Isabel megismerkedése (Valladolid)
Kolumbusz útját a Kasztíliai Isabella és Aragóniai Ferdinánd támogatták, a kastélyban Esteban Martin erről is megemlékezik. Politikai szempontból Isabel, és Fernando házassága igen előnyösnek tetszett, de mivel másod unokatestvérek voltak ezért jogi akadályba ütközött, így szükségük volt egy pápai engedélyre, amely felmentette őket a rokonságból. A pápa azonban nem írta alá mert félt attól a lehetséges negatív következményektől, hogy magával vonzza a Kasztíliai, a Portugál és a Francia királyság rosszallását. A házasságot támogatók ebbe nem törődtek bele, ezért kijátszva ezt meghamisították az előző pápa II. Piusz, 1464 júniusában Ferdinánd javára kibocsátott állítólagos rendeletét, amely megengedi, hogy feleségül vegyen minden olyan hercegnőt, akivel rokoni kötelék fűzi. A titkos eljegyzés után Isabella kasztíliai hercegnő elindult Ocañából, azzal az ürüggyel, hogy meglátogatja testvére, Alfonso sírját, aki Ávilában pihen, de Valladolid városába ment, és 1469. augusztus 30-án érkezett meg. Vőlegénye, Fernando aragóniai herceg október 5 -én hagyta el Zaragozát, úgy tett, mintha apja kérésére Urgelbe menne, hogy segítséget nyújtson szövetségeseinek a katalán háború miatt. A szicíliai király azonban az más utat választott október 14 -én érkezett Valladolidba, hogy feleségül vegye Isabelt. Isabel és Fernando ekkor találkoztak először a Palacio de los Vivero egyik szobájában, a Sala Ricában, ahol október 18-án írták alá házassági kötelezettségvállalásukat, majd másnap, október 19 -én házasságot kötöttek.
4-5-6.) A Kasztíliai Monarchia, az Ibériai-félsziget központi és keleti részén működő független állam. A várkastély víztartálya, megfigyelőtorony.
927-ben jött létre az Asztúriai Királyság egyik utódállamaként, előbb grófság volt, majd 1035-től királyság lett. III. Alfonz király a királyság körüli állandó konfliktusba, és a polgárháborút elkerülendő 910-ben lemondott fiai javára igy felosztotta közöttük a birodalmát. 1035-ben III.Sancho, Navarra királya kiterjesztette hatalmát Leónra és Kasztíliára így a félsziget legerősebb keresztény uralkodójává vált. 1035-ben bekövetkezett halálakor felosztotta birodalmát fiai között. Ekkor emelte Kasztíliát királyi rangra, így fia I. Ferdinand León és Kasztília királya lett. 1474-ben IV, Henrik halála után polgárháború tört ki lánya, Johanna és annak nagynénje, Izabella között, melyből Izabella került ki győztesen. Izabella 1475-ben házasságot kötött II.Ferdinánd aragóniai királlyal, akinek halála után 1516-ban, Kasztília és Aragónia egyesülésével létrejön a Spanyol Királyság.
7.)
A remény forrása, a három caravella indulása, előtt Martin Alonso Pinzon a Santa Maria kapitánya tisztelgett „az óceán tengerének pegazusa előtt.
1492 augusztus 3 -án a Santa María, Pinta és Niña felfedező elhagyták Palos kikötőjét, hogy nyugat felé kanyarodva elérjék Indiát. A Pinta kapitánya egy rutinos, szakértő tengerész és jó vezető, Martín Alonso Pinzon volt.
8.) Keleti torony, Kolumbusz álma Kataj és Cimpajo
Kolumbusz 1477 és 1485 között kereskedőként tevékenykedett, és bejárta az Atlanti-óceán már ismert részét, utazási közben gondolkozott azon, hogy nyugatról az Atlanti-óceánon átkelve, Kínát és Japánt érintve el lehetne érni Indiát. A torony tetején egy kínai pagoda utal arra, hogy Kolumbusz meg volt győződve arról, hogy hajóival Ázsiába, Kínába érkezett.
9.) Az Evangelizáció útja, a keresztelőmedence és az emelvény, a román-gótikus mujédar templom homlokzata.
Az Evangelizáció folyamatát a világ fejlődésének több fontos tényezője, indította el, például a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések, és az ezekkel járó világnézet bővülése, a tudományok és művészetek újjáéledése. 1481-ben Izabella és Ferdinánd harcot indítottak a mórok ellen, majd a 1492 januárjában a granadai csatában az iszlám királyság is elbukott. A mudéjar szó eredetileg a mórokat és azokat az Andalúziában született iszlám hitűeket jelentette, akik a félsziget arab uralom alól való felszabadítása után is ott maradtak, de nem keresztelkedtek meg. Ma már egy elterjedt ibériai építészeti és díszítési stílust jelent, amely 12. és 16. század között terjedt el, elsősorban Aragóniában és Kasztíliában.
10.) Hispaniola, Kuba után a Karib-tenger második legnagyobb szigete a Nagy-Antillák része, a szigeten két ország található, a nyugati részén Haiti, a keleti felén pedig a Dominikai Köztársaság. A szigetet eredetileg a taínó indiánok lakták és Haiti néven emlegették. 1492-ben Kolumbusz Kristóf Hispaniolánál érte el Amerikát itt lépett először a szárazföldre, és a szigetnek a La Isla Española nevet adta.
11-12.) 1492 Karácsonyra. Fejárat a hajóra. 13.) A hajóorra, mauzóleum, iguána figurák, feljárat a hajóorrba.
A Haiti partjai mellett hajózó Santa María legénysége december 25-én este nagy karácsonyi ünnepséget rendezett, és 11 óra körül aludni tértek. Teljes szélcsendvolt a hajó kormányosa úgy gondolta, hogy a nyugodt tengeren nem történhet semmi baj így ő is nyugovóra tért, a kormányt egy fiatal hajósinasra bízta. A tapasztalatlan tengerész nem vette észre a tenger morajlásának változását, így a Santa María egy zátonyra sodródott, oldalára dőlt, és pillanatok alatt használhatatlanná vált.
14.) Andalúzia eredete. 15.)A Spanyolság kapuja: román – bizánci – mudejar. 16.) A Santa Maria zászlóshajó tatja, kocka alakú felépítménnyel, díszpáholy.
Andalúzia őslakói, az ibérek, voltak, akik i. e. 800 körül összeolvadtak a Pireneusokon át benyomuló keltákkal. i.e. 10–11. században a föníciaiaktelepeket létesítettek, meglapították Malacát (Málaga) és Gadest (Cádiz). Az i. e. 7. században jelentek meg a görögök, akiknek később át kellett engedniük a területet a karthágóiaknak. A második pun háborúban Karthágó összeomlott, i.e. 3. században Andalúziát meghódították a Rómaiak és i. e. 197-ben két provinciát létesítettek, Hispania citeriort, és Hispania ulteriort. A római uralom egészében átalakította a társadalmat, Közép-és Dél-Hispániában nagy gazdasági változásokat idézett elő, az i. sz. 4. századtól elterjedt a kereszténység is. A római uralomnak a folytonos betörések szvévek, vandálok, alánok és a népvándorlás vetett véget. 409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, 418 körül mind több vizigót települt be az Ibériai-félsziget középső részére, és 419-re megalapították a Vizigót Királyságot. 711-ben a Mórok átkeltek a Gibraltári-szoroson, beavatkoznak a vizigót polgárháborúba és uralmuk alá hajtották a területet. 1479-ben Izabella, Kasztília hercegnője és Ferdinánd, Aragónia trónörökösének házassága által egyesült Kasztília és Aragónia, a keresztény hispániai területek két legerősebb királysága. 1481-ben harcot indítottak a mórok ellen, 1492-ben visszavették Málagát és Granadát kiűzték a mórokat és a zsidókat, visszavetették az országot, és létrejött Spanyolország. A Niña 1493. március 5-én a lisszaboni Restelo kikötőbe futott be, majd március 13-án kihajózott, megkerülte a Szent Vince-fokot, majd a Saltés-zátonyt és a Vinto-folyón keresztül, március 15-én a Niña diadalittasan megérkezett Palosba.
