Málta

2018.12.31-2019.01.04.

2019. januárjában töltöttem be az ötvenedik évemet. Ennek a jeles évfordulónak az alkalmából a családom egy csodálatos utat szervezett nekem Máltára. A történet 2018. szeptemberére nyúlik vissza, amikor is észrevettem, hogy a családom egyes tagjai valamit nagyon szervezkednek, de mindent hatalmas titok fedett. Karácsonykor az ajándékok bontogatásánál egy borítékot kaptam, amiben egy utazás részleti voltak leírva. Annyira meghatódtam, hogy a könnyeimtől alig láttam a betűket. A leírás szerint, a Szilvesztert, valamint a szülinapomat egy csodás szigeten fogom tölteni, ahol az egyik hivatalos nyelv angol, és baloldali a közlekedés. Hamar kitaláltam, hogy ez a hely Málta.

2019. december 31-én tíz óra körül búcsút vettem a családom egyik felétől, és elindultunk a ferihegyi repülőtér felé, az autót egy parkolótelepen hagytuk, és dél körül már be is csekkoltunk a Máltára tartó gépre. A közel másfél órás út eseménytelenül telt, észre sem vettük és már Valletta repterén készítettük az első Máltai fényképeket, a napos, kellemes 12 fok körüli hőmérsékletben, ami igen jól esett a budapesti mínuszok után. 

A szállásunk nagyon szép volt, egy hatalmas két hálószobás, két fürdőszobás apartmant béreltünk, de a legcsodálatosabb a nappaliból nyíló kilátás volt amely közvetlenül tengerre nézett, a hatalmas végtelen víztömeg szinte a lábunk előtt hevert. A lakásban kissé hűvös volt, mert akárcsak Spanyolországban itt sincs fűtés bevezetve, a hálószobákban a légkondicionáló berendezéssel tudtuk némi meleget csiholni. Kipakoltunk, majd mivel éhesek voltunk, elindultunk felfedezni a környéken lévő élelmiszerboltok kínálatát. Az első kis boltba belépve egy magyar eladó hölgybe botlottunk, aki készségesen segített mindenben, elkalauzol bennünket egy nagyobb bolt felé, ahol több mindent tudtunk vásárolni, nagyon mókás, hogy az első ember, akivel szóba elegyedtünk magyar. Miután megtömtük a pocakunkat lementünk a házunk előtt hullámzó tengerhez, de ezúttal nem sokat bámészkodtunk, megkerestük a buszmegállót és visszarobogtunk Vallettába, ahol várt bennünket a Szilveszter este. Málta fővárosának utcái szépen fel voltak díszítve, mindenhol szólt a zene, igazi buli hangulat volt, a főtér felé haladva szinte minden sarkon hatalmas kivetítőkön lehetett követni az éppen zajló eseményeket, nézni a fellépő együtteseket. A nagy tér felé közeledve sűrűsödött az embertömeg, hangosabb lett a zene, a téren egy hatalmas színpad volt felállítva, ahol egy máltai együttes adott koncertet, és az emberek velük együtt énekelték a dalokat. A fiatalok előre mentek a „dühöngőbe” mi öregesen hátul maradtunk és a csatatér szélén élveztük a hangulatot. Később pizzát falatoztunk, bort ittunk, vártuk az új esztendő beköszöntését. Éjfélkor hatalmas ovációval tűzijátékkal érkezett meg 2019, pukkantak az üvegek, folyt a pezsgő a bor, az emberek ölelkeztek puszilkodtak, mint a világ összes más táján ugyan úgy zenével vidámsággal köszöntötték az új évet, csak Boldog új Évet helyett Happy New Year visszhangzott mindenfelé. Az éjféli köszöntő után még hallgattunk a zenét, iszogattunk, figyeltük a forgatagot, majd később elindultunk valami járművet keresni, ami visszavisz bennünket Buggibbába, ami nem is volt olyan könnyű dolog a tömeg miatt.

Novák Marianna