FARSANG-KARNEVÁL
A Farsang és a karnevál az egész világon elterjedt, minden országban, városban megvannak a hagyományai és jellegzetességei. Lássuk tehát, hogyan mulatnak farsang idején a különböző országokban. Első utunk a napfényes Itáliába vezet, ahol igen régi gyökerei vanna a farsangolásnak, és bizony minden régióban megadják a módját, hatalmas több napos, több hetes felvonulásokat, karneválokat tartanak.
OLASZORSZÁG – VENEZIA
A leglátványosabb, és leghíresebb a Velencei karnevál, ami hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és egy nappal hamvazószerda előtt ér véget. A velencei karnevál története egészen az ókorig nyúlik vissza, de a 18. században Velence elnyerte a karneválok városa címet is. Ekkoriban a velencei karnevál egy egész várost felölelő színjáték volt, az utcák alkották a színpadot, a városlakók voltak a színészek, a nézők és a rendezők is. A közönséget alkotó városlakók az erkélyről nézték a mulatságot, a felvonulást, a történéseket, és ha nem tetszett nekik, amit láttak, akkor tojással dobálták meg a felvonulókat. Manapság a velencei karnevál a legszínesebb és legkülönlegesebb álarcos felvonulás és táncos mulatság az egész világon, a mulatság időszaka alatt számtalan rendezvény, attrakció, zenei, színházi és táncrendezvény várja az érdeklődőket. A karnevál idején a város lakói gondolákra, csónakokra, bárkákra, szállnak, és egész nap, gyakran még éjszaka is ott tartózkodnak, ott esznek isznak, szórakoznak az állandó zeneszó mellett. A lagúnák megtelnek, a hajókkal, bárkákkal, látványos felvonulásokat tartanak a vízen és a szárazon is, szinte mindenki különleges maszkokat, jelmezeket visel! A karneváli mulatság a galambröptetéssel kezdődik, a papírból készült madárkát egy kábel segítségével eresztik le a harangtoronyból, miközben sűrű konfettizápor hullik. A karnevál első napján megválasztják a karnevál hercegét is, aki minden fontos eseményen jelen van mulat, eszik-iszik, szórakozik, majd a karnevál utolsó napján látványosan bíróság elé állítják, ahol felelnie kell minden bűnéért, amit általában nem is ő, hanem más mulatozók követtek el. Ekkor a bíróság halálra ítéli, és hatalmas menet kíséri a máglyához, ahol egy felöltöztetett bábut égetnek el hercegként. Ezzel a rituáléval búcsút vesznek a hercegtől, a mulatságtól, valamint a téltől és a hidegtől is, a közönség látványosan megsiratja, majd újabb vigasság indul, hiszen kezdődik a tavasz.
OLASZORSZÁG – VIAREGGIO
Farsangi körképem következő állomása a Toscanaban lévő Viareggio városa.
Olaszországban, Toscana legnagyobb felvonulása a Viareggio-i karnevál, ami egy hónapig tart, és legnagyobb érdekessége a híres embereket kifigurázó maszkok és jelmezek. A karnevál története 1873 februárjában kezdődött, amikor egy este polgári fiatalok a híres Caffé del Casino kávézójában üldögéltek, és kitalálták, hogy kellene egy csínyekkel gúnyolódásokkal tarkított felvonulást szervezni a város főterén, ezzel tiltakoznának a magas adók ellen. Ezt az ötletüket még abban az évben meg is valósították így február 24-én, Húshagyó kedden a Via Regia-n hatalmas díszes mozgó kocsikkal, maskarába öltözve vonultak végig. Az első szekerek fából készültek, a hajógyárakban építették és a munkálatokban a hajógyári ácsok, kovácsok, munkások vettek részt. A felvonulásnak hatalmas sikere volt, ezért a következő évben is, majd évről évre megrendezték. A híre Olaszország szerte gyorsan terjedt, és egyre több embert vonzott, manapság már a régió legfontosabb látványosságává vált. Az első világháború alatt a felvonulások is szüneteltek, de 1921-ben újra élesztették a hagyományt, ekkor született meg a karnevál himnusza is, a „Coppa di Champagne” és 1923-ban megalkották Pierrot-ot, ami egy hatalmas báb volt, amely egy ötletes rendszer révén mozgatta a szemét és a fejét. 1930-ban egy ügyes grafikus Uberto Bonetti, megrajzolta a Viareggio-i karnevál jelképét Burlamacco figuráját is. Mivel a szekerek nagyon nehezek voltak, ezért 1925-ben kifejlesztettek egy technikát, amellyel a kocsikat könnyebbé és rugalmasabbá tudták tenni, ez volt a „papier mache” az öntött papír, amit újságokból és ragasztóból állt, ezzel az új anyaggal könnyű, látványos szerkezeteket, maszkokat tudtak alkotni. 2001-ben készült el a Viareggió Cittadella del Carneval, egy rendkívüli építészeti komplexum, amely teljes egészében a Viareggio karnevál létrehozására szolgál, tizenhat hatalmas hangárból áll és egy óriási ellipszis alakú teret vesz körbe, hogy a garázsokból kiguruló, 15-20 méteres kocsik kényelmesen elférjenek. Hatalmas szekerek készülnek itt, amelyeket egész évben szinte folyamatosan terveznek, festenek, próbálgatnak, hogy mire elérkezik a karneváli szezon, minden tökéletes legyen. A téma állandóan változik, de az allegóriák a mai napig a polgári elégedetlenség megnyilvánulásai, ezért kissé kifigurázva, de mindig megjelennek az aktuális közéleti és politikai szereplők. Mivel a kocsik több emelet magasságban vannak megépítve, elférnek rajta a jelmezes táncosok, kísérők, és gyakran meglepetészszerűen kicsapódik egy ablak, hogy megviccelje a közönséget. Ez az esemény egy egész hónapig tart, nappali és éjszakai partikkal, valamint öt grandiózus felvonulással, ami a tengerparti sétány egy elkülönített szakaszán halad végig. A Viareggio karnevál ünnepségének hivatalos kezdetét a tengerbe lőtt három ágyúlövés jelzi, amelyek elindítják az az öt nagy parádét. A kocsik között jelmezes csoportok, fúvószenekarok, majorett lányok, táncegyüttesek haladnak, az egész menet rendkívül látványos, hangos és mozgalmas. Igen sokan öltöznek mindenféle maskarákba, vagy csak álarcot öltenek, átveszik a farsangi hangulatot, tapsolnak, kiabálnak, énekelnek, szórják a színes papírdarabokat, a turisták közül is sokan beállnak a tánccsoport közé táncolni vagy éppen megpróbálnak felkapaszkodni egy-egy kocsira. A karnevált városszerte több program is kíséri, részt lehet venni papírmasé bemutatón, sőt ki is lehet próbálni, meg is lehet tanulni a készítését. Az üzletek nyitva tartanak, az éttermek hatalmas vacsorákat kínálnak, az utcák tele vannak fesztiválozókkal, turistákkal, mindenfelé zene szól, amit az utcazenészek adnak elő.
http://viareggio.ilcarnevale.com/
OLASZORSZÁG – IVREA
Ivrea-ban a karnevál egy olyan egyedülálló esemény, ahol összefonódik a történelem és a legenda, ahol több napot felölelő ünnepség sorozattal emlékeznek az egykor a szabadságért vívott küzdelemre. A narancs csata „Battaglia delle arance” eredete a XII. századra vezethető vissza, amikor a zsarnoki dölyfös Biandrate Ranieri gróf ragaszkodott az első éjszaka jogához és egy molnár lányával Violettával akarta tölteni a kedvét, ám a lány ellenállt így a gróf erőszakoskodott vele, ekkor a felbőszült hajadon, ezt nem tűrte el és egyszerűen a kardjával lefejezte a grófot. Violetta bátor tette lángra lobbantotta a zsarnokság elleni forradalmat és a városlakók fellázadtak az elnyomás ellen. Gyalogosan kövekkel felfegyverkezve vonultak, megtámadták Ranieri gróf fegyveres katonáit és felgyújtották a palotát. Erről az eseményről emlékeznek meg Ivrea-ban a karneváli narancsháborúval. Az ünnepség sorozat kezdetekor bemutatják a közönségnek Violettát, aki karnevál négy napján keresztül szinte folyamatosan a színen van, szerepel, a hagyomány szerint Ivrea legfrissebb feleségének kell eljátszania Violetta szerepét.
Az ünnepen való részvétel jeleként a polgárok és a látogatók kövér csütörtökön 14.30-tól kezdve a klasszikus frygian sapkát viselve járnak az utcán, a szabadságot jelképezve, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a narancs csata három napján elkerüljék a narancs lövedékeket. A frygian sapka egy zokni alakú vörös fejfedő, ami a szabadság jelképe onnan ered, hogy amikor Napóleon elfoglalta Olaszországnak ezen részét, mindenkit köteleztek a vörös forradalmi sapka viselésére.
A csata előtti napon, szombaton este rendkívül látványos zeneszóval, dobokkal tarkított kosztümös fáklyás felvonulás zajlik, a Violettát alakító lány korhű középkori ruhába öltözve a történet többi szereplőjével és a napóleoni hadsereggel együtt a vonulnak fel. Vasárnap a város polgármestere egy követ dob a Dora folyóba, ekkor veszi kezdetét a híres narancsviadal. A csatában – ami három napig, a hagyományos karneváli napokon, vasárnap, hétfőn és kedden zajlik – körülbelül ezer városi ember vesz részt, akik kilenc harci csapatra vannak osztva, és városszerte meglehetősen erőszakos módon narancsot dobálnak egymásra. A lovas kocsin vonuló csapatok a nemesség katonáit jelképezik, míg a gyalogosan harcolók a fellázadt népet szimbolizálják. Minden téren kialakítanak egy helyet, ahol a nézők biztonsággal, narancsmentesen követhetik az eseményeket. A karnevál Húshagyó kedd éjjelén a Lo Scarlo elégetésével és néma ünnepi temetéssel ér véget. A Lo Scarlo egy hangával és borókával borított faág, amelynek a végén egy háromszínű zászló lobog, de Ivrea számára sokkal többet jelent, az égő fa a múlt égetését szimbolizálja, emlékezve a meghódított szabadságra, a régi halálára és az új születésére. A pattogó lángok, az életerő és a jó kívánságok szimbóluma, minél gyorsabban ég el a zászló az emberek annál jobban örülnek, úgy vélik, ez jót jelent a következő évre nézve. Ezután a tábornok köszönetet mond mindkét csatázó félnek, majd közösen eléneklik a karneváli dalt, ezzel a nagyon megható és magasztos rituáléval búcsúzik a karnevál Ivreaban.
OLASZORSZÁG – VALLE D’AOSTA
Az Észak-Olaszországi Aosta völgyben megbújó kis falu Valpelline, hagyományos karneváli ünnepe a Coumba Freida (Combe froide) nem egy szokványos karneváli felvonulás. A Coumba Freida karneválhoz érdekes hagyomány kapcsolódik, amely Olaszország egyik legeredetibb és legérdekesebb ünnepi felvonulását eredményezi. Az ünnepség arra az eseményre emlékezteti az embereket, amikor 1800 májusában Napóleon és csapata átvonult ezen a területen. Ez az alkalom ihlette a karnevál jelmezeit is, ami a francia hadsereg egyenruhájára emlékeztet, ám a katonák öltözékét kifigurázva jelenítik meg bizarr kalapokkal, gyöngyökkel, tükrökkel, flitterekkel kidíszítve. A jelmezbe öltözött emberek arcát maszk borítja, amely eredetileg fából készült, manapság inkább műanyagból, gipszből vagy papírmaséból készítik el. A kezükben lófarkot tartanak, és a derekuknál található egy kis haranggal ellátott öv, ezekkel a szimbolikus eszközökkel, riasztják el a káros szellemeket. A felvonulás főszereplői között van a medve, aki a tavasz közeledtét szimbolizálja, az öszvér farka, amely a szél szimbóluma és eltávolítja a káros levegőáramokat, a vörös szín, amely az erőt szimbolizálja, és amelynek hatalma van a gonosz varázslatok felett. A hivatalos felvonulásokra a karnevál utolsó napjain kerül sor, de a farsangi időszak alatt gyakran előfordulnak álarcos csoportok, akik meglátogatják a környező falvak családjait, akik szívesen látják őket, étellel és itallal kínálják a kis csoportokat, cserébe a vendégszeretetért az álarcos szereplők, jó szerencsét kívánnak, majd szertartásos dalokat és táncokat mutatnak be, valamint a fogadó családdal együtt szomorúság nélkül emlékeznek az év során elhunyt emberekre.
SPANYOLORSZÁG – CÁDIZ
Farsangi, karneváli körképemet folytatva Olaszországból átevezek Spanyolországba, ahol szintén hatalmas fieszták, felvonulások, ünnepségek vannak.
Első utam Cádizba vezet, lássuk csak hogyan mulatnak ebben a Dél Spanyolországi kis városban az emberek.
A Spanyolország délnyugati részén található Cadiz kikötőváros minden évben színes hatalmas karnevált rendez, amely tíz napig tart. Farsang idején az óváros, La Viña szűk utcácskái megtelnek flamenco táncosokkal, zenészekkel és humoristákkal, akik vidámsággal, színnel töltik meg a farsangi időszakot. A karnevál tartalmaz humoros énekes show-kat, táncokat, valamint változatos gasztronómiai rendezvényeket, felvonulásokat, tűzijátékokat is. Eredetét illetően Cádiz farsangi karneválja egészen a XVI. századig nyúlik vissza, amikor ez a déli kisváros volt a Spanyol Birodalom egyik legfontosabb kikötője, és a kereskedők, akik járták a világot megirigyelték a velencei karnevál vidámságát, népszerűségét, így annak mintájára hozták létre az első felvonulást, megfűszerezve némi spanyol virtussal. A Fiesta annyira jól sikerült, hogy hagyományt teremtettek, és manapság már az egyik leglátványosabb ünnep Dél-Spanyolországban. A karnevál egyik sajátossága a Falla Színházban megrendezésre kerülő szatirikus kabarétársulatok, énekes és zenész csoportok hagyományos vetélkedése. Már egy hónappal a karnevál hivatalos kezdete előtt megkezdik az az egymással versengő csoportok a próba előadásokat, ami már ekkor szinte folyamatos karneváli hangulatot teremt. A Falla színházi versenyen gyakran több mint száz csoport vesz részt, a dalok, a paródiák általában rendkívül humorosak, és kritikát fogalmaznak meg az év folyamán a hírekben tudósított eseményekről. A karnevál ideje alatt a színházi fellépés után a szereplők a város fontosabb pontjain vonulnak végig, humorizálva, énekelve, táncolva, és ehhez a jókedvű felvonuláshoz a helyiek és a turisták is csatlakoznak. A karnevál jelentős eseményei között szerepel a két hatalmas felvonulás is, az első felvonulás a Gran Cabalgata (Nagy Parádé) a karnevál első vasárnapján zajlik, a második felvonulás a Cabalgata del Humor (Comedy Parade) a mit a karnevál utolsó hetében tartanak. A jelmez viselése szinte elengedhetetlen, akár egyedül, akár egy csoportban vesz részt az ember a karneválon, legalább az első szombaton és a felvonulások idején szinte már kötele
SPANYOLORSZÁG – TENERIFE
Santa Cruz de Tenerifén a farsangi időszakban évről-évre több hétig tartó hatalmas karnevált rendeznek. A sziget minden pontján éjjel-nappal áll a bál, zenészek, táncosok és viccelődő előadók szórakoztatják a mulatozni vágyókat. Ami rendkívül kellemessé teszi az egész napos ünneplést, hogy bár Európában még tombol a tél, ám Tenerifén mindig kellemes a hőmérséklet, még az esték is langyosak. A karneváli ünnepségek az utcán zajlanak, Santa Cruz főterét a Plaza de España-t gyönyörűen feldíszítik, és rengeteg vásári portékát árusító pavilont állítanak fel. A téren mindenfelé szól a pergő ritmusú latin zene, ami tovább fokozza karneváli hangulatot. A helyi lakosok egészen kicsi koruktól kezdve, minden évben aktívan részt vesznek a karneválon, természetesnek veszik a jelmezbe való beöltözést, szerepet vállalnak az előkészületekben és az ünnepségeken is. A Santa Cruz-i karneválnak minden évben más a témája, volt már az ókori Róma, Hollywood, a Fantázia világa, 2020-ban a „Los coquetos años 50” (a kacér 50-es évek) lesz. A karnevál legnépszerűbb és legjobban várt eseménye a bálkirálynők megválasztása, a jelöltek egész évben tervezik, készítik a grandiózus, flitterekkel, tollakkal, strasszokkal, szalagokkal díszített jelmezeiket, amelyek gyakran több mint 100 kilósak is lehetnek. A királynő választása nem egy hagyományos szépségverseny, a szakmai zsűri nem csak a jelölteket, hanem a jelmezek tervezőit is díjazza. A karnevál királynőjének, junior és időskorú királynőjének valamint udvarhölgyeinek megválasztását hatalmas parádéval ünneplik meg és ez jelenti a karnevál kezdetét is. Péntek este rendezik a bemutatkozó felvonulást, a megválasztott karneváli királynők kocsijai között bohócjelmezbe öltözött csoportok haladnak, és ezt a felvonulást a következő hét kedd délutánján is megismétlik. A királynők megkoronázása után aztán elkezdődnek az igazi hatalmas Fiesták, városszerte jelmezbe öltözött tömegek ropják a salsát a szambát, vagy egyébtáncokat, az utcákon zajló ünneplésen szinte kötelező a teljes jelmez, a csillámpor, az álarc vagy az arcfestés. A férfiak gyakran nőnek öltözve mulatnak, mivel Spanyolországban elfogadott a homoszexualitás, ezért ezen senki nem csodálkozik. Santa Cruz de Tenerife belvárosi utcáin az éjszakai mulatság éjfél után kezdődik, a jelmezbe öltözött emberek hajnali ötig táncolnak, a felvonulások, zenészek, mulattatók, táncosok, hintók sokasága hatalmas tömeget eredményez, amely egész éjjel vidáman táncolva hömpölyög, az örömteli hangulat teljesen átjárja a szigetet. A kezdeti felvonulást követő napokban egymást érik a változatos, színes rendezvények, minden éjjel hatalmas Fiesta, zenés, táncos mulatság zajlik amely általában hajnalig eltart. Közkedveltek a különböző intézmények, tánciskolák produkciói, akik az adott év karneváli témájának megfelelő műsorral készülnek. Szintén rendkívül népszerű a Murgák, avagy a jelmezes mókamesterek csoportjainak egymással való versengése, a legjobb jelmez, a legeredetibb, legmókásabb zene legpimaszabb, legviccesebb előadás címért. Hamvazószerda estéjén a karnevál lezárásaként mutatják be a rongyokból és ruhákból, néhol papírmaséból készült szardínia, temetését (Entierro de la Sardina). A szardíniát az utcákon cipelik végig, ezt a menetet gyászoló tömeg, könnyárban úszó, síró-rívó, sápítozó, de leginkább a nevetéstől dülöngélő özvegynek öltözött női ruhás, esetenként terhes férfiak serege kíséri egészen az óceán partjáig, ahol hatalmas tűzijáték kíséretében égetik el a szardíniát. A vidám ünneplés a következő hétvégén visszatér, a Domingo de Piñata-val, amikor kihirdetik a következő évi karnevál témáját is.
SPANYOLORSZÁG – MALAGA
A farsangi időszak végét, szinte minden országban megünneplik, de a szokások az ország különböző városaiban eltérő lehet.
Lássuk, hogyan ünnepelnek a Costa del Sol legnagyobb városában, Malagában.
A malagai fesztivál multikulturális, színes, és spontán jellege miatt egyedülálló a térségben, az ünnepségek a történelmi negyedben, és város többi kerületében is zajlanak. A malagai fesztivál eredete a tizenhatodik század elejére nyúlik vissza, amikor a malagai székesegyház papsága a kórus tagjai közül kiválasztotta a legügyesebb fiút és beöltöztette püspöknek. A kórus többi tagja is jelmezt öltött így kifigurázva játszották el a székesegyház vallási szertartásait, ünnepségeit, táncok és liturgikus énekek kíséretében, a szintén jelmezbe öltözött helyi közönség szórakoztatására. Azonban a katedrálison belüli paródia miatt minden alkalommal felháborodások, zavargások keletkeztek az utcákon, ezért ezt az ünnepséget igen hamar felfüggesztették. A malagai ünnepség csak a tizennyolcadik század közepén kezdődött újra, ekkor az emberek színes ruhákat, maszkokat viselve felvonulásokat, előadásokat szerveztek az utcákon. 1863-ban megszületett a karneváli dal hagyománya, ezekben a dalokban a közvélemény gondolatait fejezték ki játékos, kissé gunyoros formában. A malagai karnevál 1936-ig, rendszeresen megrendezésre került, de a spanyol polgárháború után Franco rendelete felfüggesztette. A karneváli ünnepség csak 1978- ban éledt újjá a és a mai napig minden évben hagyományosan megrendezésre kerül. Manapság a Malagai karnevál hatalmas eseménynek számít, az ünnepségsorozat tíz napig is eltart. Az első nap a karnevál kezdete, valamint a karneváli isten, és istennő megválasztása. Szombaton tartják a grandiózus felvonulást a város központjában, valamint a jelmezversenyeket, és a gyermek isten és istennő megválasztását. A Cervantes Színházban énekcsoportok, kápolnák, karneváli csoportok, kvartettek és kórusok versenyei zajlanak, a csoportok nem csak Malagából, hanem más andalúziai városokból is érkeznek. A karnevál többi napján az utcákon színes jelmezekbe öltözött zenészek, együttesek, táncosok, mutatványosok szórakoztatják az embereket, mindenfelé utcai, felvonulások, előadások zajlanak, a várost áthatja a farsangi hangulat, a nevetés az öröm és a vidámság. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekekre is, külön jelmezes bemutatót, versenyt, és felvonulást is szerveznek a számukra. A gasztronómiának is hatalmas szerepe van a fesztiválon, minden kerület karneváli énekléssel egybekötött nyilvános kóstolást szervez, az ételek között mindenhol megtalálhatók és nagy népszerűségnek örvendenek a különféle pörköltek, a hagyományos rizses és a káposztával készül rakott ételek. A karnevál csúcspontja a szardella temetése, amikor jelmezbe öltözött, síró-rívó énekes csoportok gyászmenetet alkotnak, végigvonulnak a városon, a Malaga Beach felé, ahol egy hatalmas máglyát gyújtanak, és látványosan elégetik a szardellát.
2020-ban a karnevál február 21-én kezdődik és március 1-én ér véget.
KARNEVÁL-PORTUGÁLIA-MADEIRA
Mint mindenhol a világon a karnevál Portugáliában is a zenéről, a táncról és természetesen a jelmezekről szól. Az őslakos emberek nagyon komolyan veszik a karnevált, sokan heteken át készítik a jelmezeiket, hogy mire elérkezik a nagy nap, minden tökéletes legyen, ami nagyon fontos, mert a legjobb jelmezeket díjazzák. A készítéshez felhasználnak különböző ruhaanyagokat, kartont, fémet, tollakat, flittereket, papírmasét és minden egyebet, amiből alkotni lehet. Az első dolog, amit már az előző évi ünnepség befejezésekor kitalálnak az következő karnevál témája, és már ekkor elkezdik a jelmezötletek kidolgozását. A portugál karnevál egy olyan show, ami évről évre megújul, sem a lakosok, sem a látogatók nem unatkoznak a farsangi időszak alatt. A jelmezek, a műsorok és a felvonulások mellett a gasztronómiának is nagy szerepe van, az utcákon a tereken rengeteg ételt árulnak a legegyszerűbb menüktől a bonyolult ételkölteményekig, szinte minden kapható. Madeirán a karneváli szezon megnyitását a hagyományos „Festa dos Compadres” jelképezi, ezt az eredetiségéről ismert eseményt több mint ötven éve mindig sziget északi részén található festői városkában Santanában rendezik meg, és hatalmas népszerűségnek örvend. A helyi lakosok szatirikus humoros férfi és női babákat készítenek, az emberek az utcákon zenélnek, táncolnak és szórakoznak majd végül a látogatók nagy örömére, egy rituálé keretén belül nyilvánosan elégetik a hatalmas babákat. Maga a karnevál péntek reggel Funchal városában kezdődik, ekkor rézfúvós együttesek ébresztik fel az embereket, és ettől fogva, karneváli hangulat uralkodik az egész városban, ami több napon keresztül, éjjel-nappal tart, koncertekkel, zenés táncos, humoros előadásokkal. A karnevál érdekessége, hogy két karneváli felvonulást tartanak, amelyek nagyon különböznek egymástól. Az első felvonulást szombaton este rendezik, ekkor az emberek ragyogóan feldíszített kocsikkal vonulnak fel az utcákon és színes, vicces, csillogó jelmezekben öltözött ünneplő tömeg kíséri a pompásan feldíszített kocsikat. A felvonulást pergő zenével nyitják meg, az öröm, a tánc, a vidámság mindenkit megérint, rengeteg Samba-csoport táncol varázslatos, színes jelmezekben, ami rendkívül látványos, a hangulat mindenkire átragad, és mind a lakosok, mind a látogatók lelkesen belevetik magukat a végtelen bulizásba, az egész hangulat és látvány rendkívül hasonlít a Riói karneválhoz. A második felvonulás, amit „Mardi gras”-on, a karneváli időszakot lezáró húshagyó kedden tartanak, ez a „Trapalhão Parade”. Ez a felvonulás improvizáción és jó humoron alapul, a résztvevők találó, kissé merész jelmezbe öltöznek, amit érdemes jól elkészíteni, mert a legjobb jelmezek, vagy jelmezes csoportok különféle díjakban részesülnek. Mindkét felvonulásnak meghatározott útvonala van a belvárosban, és a város fő terén ér véget, ahol élő zenével és jelmezes versenyekkel folytatódik az ünnepség. Érdekességként szolgál még, hogy a karneváli idő előtt egy hónappal különböző farsangi csoportok látogatnak el a szállodákba, éttermekbe, és tánccal, zenével szórakoztatják a vendégeket. A farsangi időszak előtt a készülődés az egész szigetet megmozgatja, a lakosok apraja-nagyja lelkesen készül a karneválra, az iskolákban a gyermekek a maszkok készítésével foglalatoskodnak, és péntek reggel, Funchal különféle iskoláiból és óvodáiból sok jelmezbe öltözött gyermek vonul fel a városközpontban. A karnevál előtti hetekben és közben a klubok, a bárok és a szállodák Madeira szerte különféle témájú éjszakai rendezvényeket, tematikus vacsorákat szerveznek, amelyek szintén részei a karneváli hagyománynak, valamint kiváló lehetőséget kínálnak a szórakozásra vidámságra. Ilyen például a „Travesties” este, amelyben a férfiak nőknek öltöznek, vagy hasonlóképpen népszerű a „Hippik éjszakája” ami a 60-as évekre utal és ennek a korszaknak az öltözékeit követeli meg, valamint az „Enterro do Osso”, amelyet a karnevál végén rendeznek.
BELGIUM BINCHE
Belgium Hainaut tartományában, Brüsszeltől délre található Binche városa, amely minden évben, a nagyböjtöt megelőző három nap során ad otthont a grandiózus karneváli ünnepségeknek, amelyen a városka minden lakója rész vesz, és rengeteg turistát vonz. Az ünnepségsorozat a húshagyó keddet megelőző vasárnap kezdődik, a karnevál legnagyobb attrakciója a fehér viaszmaszkot és díszes jelmezt viselő Gille-ek felvonulása, amelyre húshagyó kedden kerül sor, és ez az ünnepségsorozat lezárása is. A karnevál története a jelenleg sem tisztázott, de feltehetően a középkorra nyúlik vissza és jelenleg Európa egyik legrégibb utcai karneváljaként tartják számon. A története szájhagyomány útján terjedt, a mai napig megőrizte a középkori elemeit, a karnevál eseményei egyedülálló valódi szertartások, a résztvevők úgy érezhetik, mintha visszamentek volna az időben. Egyes szájhagyományok szerint a binche-i karnevál a spanyol megszállás ideje alatt alakult ki, és vált hagyománnyá, a Gille-ek jelmezét a spanyolok korabeli viselete ihlette. A binche-i karnevál résztvevői hagyományosan 13 rendbe tömörülnek, az egyes rendek tagjai is egyenjelmezt viselnek, a rendekhez való tagságot meghatározott feltételekhez kötik, és az öltözékeiket is szigorú szabályok szerint készítik. A Gille-ek rendje a legrangosabb, közéjük tartozni hatalmas megtiszteltetés, általában 3 és 60 év közötti binche-i fiúk és férfiakból áll, számuk körülbelül ezerre tehető. Az öltözéküket, csak húshagyókedden viselhetik, és kizárólag a városon belül. A Gille-ek jelmezének szigorú szabályoknak kell megfelelni, vörös, sárga fekete színű tunikából és nadrágból áll, amiket pontosan 150 mintának kell díszítenie, amely oroszlán, csillag és korona lehet. A tunikát nagy fehér csipke mandzsetta és gallér díszíti, a deréknál vörös és sárga gyapjú övet viselnek, amelyre egy „apertintaille” elnevezésű, rézharang van felszerelve. A fehér fejfedőjükre teszik fel a délutáni felvonulás alkalmával a látványos strucctollakkal díszített kalapot, lábukon fapapucsot viselnek. A hasukat és a hátukat kitömik szalmával, kezükben seprűvéget tartanak, amellyel elűzik a rossz szellemeket, valamint egy kosarat visznek tele vérnaranccsal, amellyel a látogatókat veszik célba. Az öltözék legjellegzetesebb darabja a fehér viaszmaszk, és a zöld szemüveg. Gille-nek lenni igazi kiváltság, a férfinak, aki szeretne bekerülni a prominens társaságba, számos feltételnek kell megfelelnie. A Gille-k ruhája nem a sajátjuk, minden évben bérlik, ezeknek a ruháknak az elkészítését, bérbe adását a városban mindössze három ember teheti meg. A Gille-k húshagyó kedd hajnalán négy óra tájban kezdenek gyülekezni dobosokkal, zenészekkel kísérve házról-házra járnak, és mindenhol csatlakoznak hozzájuk az újabb Gille-k egészen addig, míg minden Gille meg nem érkezik. Amikor mind együtt vannak, a helyi étteremben elfogyasztják a hagyományos reggelit, osztrigát és pezsgőt, majd elindulnak a város főtere felé, ahol a parasztok rendje csatlakozik hozzájuk. A parasztoknak is igen szigorú feltételeknek kell megfelelni, mert később közülük kerülnek ki a, Gille-ek. A parasztok öltözéke kevésbé díszes minta Gille-ekéké, maszkjuk viszont igen hasonló, a jelmezük fehér nadrágból, vékony szalaggal díszített karcsú cipőből, fehér mandzsettával díszített kék tunikából, és fehér kesztyűből áll. A parasztok kalapja két fehér strucctollal és hosszú fehér szalagokkal van díszítve, az álluk alatt nagy, négyzet alakú, fehér textilruhát viselnek, valamint a Gille-hez hasonló maszkot, de bajusz és szakáll nélkül. a menet végighalad a városon, a különböző rendek csatlakoznak hozzájuk, majd mikor elérik a városházát, a Gille-k zeneszóra hagyományos táncot járnak, majd leveszik a maszkjukat, délután azt már nem viselik.
BRAZILIA – RIO
Habár a karneválok őshazája Itália, manapság mégis Riói karnevált tartják a leghíresebbnek a világon, a karnevál idején van, hogy napi kétmillió ember ünnepel az utcákon. A Riói karnevál nagy múltra tekint vissza, az első fesztivált 1723-ban rendezrék meg a portugál bevándorlók ez volt az „entrudo”, amikor is az emberek három napon át látványos maszkokban szaladgáltak az utcákon és kölnivizes porral, sárral, liszttel, citrommal vagy éppen záptojással dobálták meg egymást. Az első jelmezes bált 1840-ben szervezték, és ez a fajta szórakozás nemsokára hagyománnyá vált. 1855-ben egy módosabb fiatalokból álló társaság megalapította a karneváli klubot, akik zeneszóval, színes jelmezekbe öltözve felvonulásokat szerveztek a gazdagabbaknak, de 1872-től a szegényebb réteg is csatlakozhatott az ünneplőkhöz. 1917-ben lett a szambazene a karnevál legfőbb zenei irányzata, és 1928-tól kezdték el megrendezni a szamba iskolák táncversenyét, ami a mai karnevál egyik legfőbb látványossága. elsőként a jelenlegi formájú grandiózus karnevált 1928-ban rendezték meg, és ekkortól vált a karneváli időszak alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ legfőbb látványosságává. Az egy álló hétig tartó hajnaltól pirkadatig tartó felvonulásokon a főszerep a táncé, a szambáé és a rendkívül látványos jelmezeké, ez a rendezvény minden évben több mint 300 ezer turistát vonz Rióba. A karnevál utcája a „Sambadrom”, ami 1700 méter hosszú és 60 ezer nézőnek biztosít helyet, és a legjobb helyekért igen borsos árat kell fizetni. A látványos parádék alatt mérik össze a tudásukat a legjobb brazil szambaiskolák táncosai is, akik már a karnevál előtt több hónappal megkezdik a felkészülést. A parádés verseny két napig tart és ez alatt egy válogatott zsűri pontozza a versenyző iskolákat, a bírók sok szempont alapján választják ki a legjobb iskolát, úgy, mint az összhang a zene és a tánc között, a koreográfia, a történet, a jelmezek, a kocsik és dekorációk, és ezek együttes harmóniája. A karneváli előkészületek már akkor megkezdődnek, amikor az előző évi karnevál véget ér, a szambaiskolák már ekkor elkezdenek a következő évi felvonulás témáján gondolkozni. A táncosok egész évben rengeteget gyakorolnak, finomítják csiszolják a koreográfiát, hogy minél látványosabb, tökéletesebb legyen, a varrónők megtervezik és elkészítik a mutatós ruhakölteményeket, kalapokat, kiegészítőket, megtervezik a kocsik felépítését, dekorációját is. Egy-egy szambaiskola felvonulásának az előkészületén 1000-2000 ember is dolgozik az év során. A karneválon nem csak a szambaiskolák növendékei, hanem bárki táncra perdülhet, akinek kedve támad. A mulatsághoz évről évre egy többen csatlakoznak, a gyerekektől az idősebbekig, mindenfelé lehet jelmezeket vásárolni, felöltözni a csillogó ruhákban, de ha valaki csak úgy egyszerű utcai öltözékben szeretne csatlakoznia táncos felvonuláshoz, azt is megteheti. A karneváli időszakban városszerte sok ingyenes koncert, táncos rendezvény, utcai parti látogatható, és bőségesen fogyaszthatók a rumból, mézből, cukorból készült koktélok is. A grandiózus fesztivál tetőpontja a színes felvonulás, Passarela do Samba sétányon az óriási gépesített kocsikkal, zenészekkel, dobosokkal és rengeteg csillogó, ragyogó színes ruhákba öltözött táncossal. A karnevál pénteken kezdődik és hamvazó szerdán ért véget, de a győztes iskolák felvonulása csak karnevál vége utáni szombaton zajlik, amikor a nyertes iskolák és a helyezettek egy utolsó hatalmas parádén mutathatják meg magukat.
MAGYARORSZÁG – MOHÁCS
A busójárás Mohácson és környékén tavaszváró, téltemető farsangi maszkos népszokás, amelynek idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busójárás hagyományát 1780-as évek közepén a Mohács környékére betelepült, balkáni eredetű sokácok hozták magukkal, amely az idők folyamán a magyar a lakosság körében tovább terjedt, formálódott. Egy történelmi hitelességgel nem megerősített legenda szerint a megszállók elől a Mohács-szigeti nádas, lápos mocsárvilágba menekült őslakos sokácok zajkeltő eszközökkel felfegyverkezve, ijesztő maszkokat viselve, az éjszaka leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán, és elzavarták a törököket Mohácsról környékéről. A mohácsi busójárás 2009-től az UNESCO szellemi örökségeként van nyilván tartva, és 2012 óta a hungarikumnak számít.
A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott, manapság már a húshagyó kedd előtti csütörtökön megkezdődik a mulatság és egészen húshagyó keddig tart. Ez időszak alatt városszerte előadások, a kézműves és gasztronómiai bemutatók, vendég előadók műsora, játékos és szórakoztató programok várják a látogatókat. A farsangi forgatag elengedhetetlen tartozéka a különféle néptáncos csoportok bemutatkozása, hagyományos ételek készítése, kóstolása, busóálarc faragása is. Mint általában a farsangi szokásoknak, így a mohácsi busójárásnak is elengedhetetlen velejárója a zene, a tánc, a jelmezekbe való beöltözés, felvonulás. A busójáráson résztvevő álarcosok öltözete igen egyedi, festett álarcot, szalmával kitömött nadrágot, szőrével kifordított rövid bundát viselnek, amit a derekukon kötéllel fognak össze, amire kolompot erősítenek, lábukra bocskort húznak, kezükben mindenféle hangos zajt keltő eszközöket tartanak, például kereplőt, vagy fából összeállított buzogányt. A zajos kereplő, kolompot rázó busócsoportok, utcáról-utcára, házról-házra járnak jókívánságaikat fejezik ki az embereknek, tánccal, énekkel szórakoztatják az érdeklődőket. A Busójárás fő napja a húshagyó kedd előtti vasárnap, ekkor van a látványos nagy farsangi jelmezes felvonulás, a busók hagyományos dunai átkelése, a partraszállás, a koporsó úsztatása, valamint este a máglyagyújtás. A partraszállás során a busók a túlparti Szigetről Mohács déli részéről eveznek át ladikokon, majd a jelmezesek a Kóló térről a Széchenyi térre vonulnak, ahol táncot járnak, mulatoznak egészen sötétedésig, amikor is a kompkikötőnél vízre bocsátják a telet jelképező koporsót, majd a főtéren máglyát gyújtanak a és körtáncot járnak. A farsang végét jelző húshagyó kedden szintén összegyűlik a nép a Kóló téren, táncolva, mulatozva vonulnak végig a város utcáin, majd sötétedéskor a főtéren máglyát gyújtanak és látványosan elégetik a koporsót, így ér véget Mohácson a tél és érkezik a tavasz.
Málta 2018. Szilveszter
Norvégia 2018. május
Karneváli körkép