Milano
Napfelkelte

Milano

Jesolo

Szlovénia

Slovenia

Reggel összecsomagoltunk és elhagytuk Comot, Milánó felé indultunk, ami nem volt messze, autóval mindössze egy órányira van Comotól. Egy központi földalatti parkolóban könnyedén találtunk parkolóhelyet, majd gyalogosan kerestük meg a híres milánói Dómot. Milánó városa Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa, Lombardia régió székhelye. Világhírét nívós  divatházainak, operaházának, és gótikus, csupa kőcsipke dómjának köszönheti. Mi is a lenyűgöző Dómot tekintettük meg, amelynek a tetejére is felmásztunk a rengeteg csigalépcsőn keresztül. 

 A milánói dóm  (olaszul: Duomo di Milano; a város legnagyobb és leghíresebb egyházi építménye, a Milánói fő egyházmegye fő székesegyháza, az olasz gótika egyik mesterműve. A római Szent Péter-bazilika után Olaszország második legnagyobb temploma.

Milánó után Jesolo felé mentünk ahol egy kempingben béreltem telepített sátrat, a kemping és a környezet nagyon szimpatikusnak tűnt, a sátrat jó ötletnek találtam, főleg mert a vízparttól mindössze száz méterre található, és úgy gondoltam a sok csodálatos élmény után pár napot pihenéssel, a tengerben való úszkálással, napozással, pihenéssel töltünk. Sajnos a dolgok nem így alakultak, mert sem a kemping, sem a sátor nem olyan volt, mint amire számítottunk, amit az utazási iroda lapján olvasunk, láttunk, így egy szörnyű éjszaka után, amit hajnali háromtól a parton töltöttünk, Szlovénián keresztül elindultunk hazafelé. A tervezett négy nap helyett így csak egy napot tengereztünk, de a csalódottság olyannyira elkedvetlenítette az egész családot, hogy mindenki a hazaútra szavazott. A parton töltött hajnali órákban viszont hatalmas élményben volt részünk, megnéztük a lenyűgöző napfelkeltét, végül még hálás is voltam a lehetetlen körülményekért, mert így részese lehettem ennek a csodának. 

Mielőtt Jesoloból elindultunk, szállást kellett keresnem, és találtam is (köszönöm Booking.com és Apartment Žonta), Szlovéniában egy kicsiny településen Predmejában foglaltam, majd útnak indultunk. Kanyargós szűk utakon, kietlen vidéken szinte a semmin keresztül vezetett az utunk, mire a hegy tetején egy erdővel, mezővel határol területen megláttuk az Apartment Žonta kis házikóját. Csodálatos volt, körülvett bennünket a csend, a friss levegő a madarak éneke, a szél játéka. A házigazdánk egy idős szlovén bácsika volt, akinek az Angliában élő épp nyaraló unokája segítette a kettőn közti kommunikációt. Egy fantasztikus, nyugodt napot töltöttünk el a hegy tetején álló kis házikóban és környékén, kirándultunk az erdőben napoztunk a fűben, este hallgattunk a tücskök baglyok, éji bogarak zenekarát, és hatalmasat aludtunk a friss levegőtől megrészegülten. 

Novák Marianna