Mini Svájc
Lugano
Meleg verőfényes napra ébredtünk, a bőséges reggeli után Svájc felé autóztunk, célpontunk mini Svájc, és Lugano városa volt. Svájc határán félreállítottak bennünket, meg kellett vásárolnunk a méregdrága autópálya matricát, majd folytathattuk az utunkat. A határt átlépve a telefonunkon megszűnt a GPS jel, így a táblák után tájékozódtunk, megpróbáltunk nem eltévedni, ekkor éreztük meg milyen jó dolog is a mobilos útvonaltervező. Szerencsére hamar megtaláltuk a Melidében található „Mini Svájc” kiállítást, ahol Svájc több mint 120 nevezetességét mutatják be kicsinyítve egy szépen kialakított parkban. A makettpark 14 000 m²-es területén márciustól novemberig látogatható, és minden híres épület legapróbb részletekig kidolgozott kicsinyített mása megtalálható. Templomok, várak, emlékművek és egyéb érdekes építmények is. Emellett hosszú kilométeren keresztül vonatok, fogaskerekűk vasutak és drótkötélpályás felvonók is közlekedik a parkban, sok vizes terület is ki van alakítva, ahol a tavakon és folyókon közlekedő hajók és kompok valósághű másai úsznak. A maketteket több ezer virág és fa veszi körül, valamint autók, munkagépek és emberi figurák százai is meg vannak formázva. Játszótér a gyermekeknek egy önkiszolgáló étterem és egy ajándékbolt is várja az érdeklődőket, ráadásul az egész parkot körbe lehet utazni egy kisvasúttal.
Kicsit elfáradtunk a rengeteg élmény hatására, a vércukrunk is meglehetősen leesett ezért Caslanoba autóztunk az Alprose Csokoládégyárat látogattuk meg. A gyárat 1957-ben alapították, akkor a neve Titlis-Chocolat volt, a múzeumot 1991-ben nyitották meg, ekkor már a gyár a Stollwerck AG tagja volt, jelenleg a Baronie csoport része. Nagyon sokféle formájú, ízű, világos vagy sötét, csokoládét gyártanak kizárólag Belgium és Svájc legfinomabb csokoládéjából a legfinomabb alapanyagokból, kerekek vagy hosszú alakút, diófélékkel vagy gyümölcsökkel, kielégítve mindenkinek az ízlését. A belépő 17 CHF volt négyünknek, amiért megtekinthettük a múzeumot, bemehettünk a gyárba a kijelölt folyosón, és végül vásárolhattunk is. A múzeum és a gyár nekem kicsit csalódást okozott, mivel már elmúlt 4 óra a gyárban már nem volt termelés, csak takarítás, így az ott folyó munkákból nem láttunk semmit, csak a nagy gépeket. A múzeum kicsi volt, igazából csak néhány képből meg szemléltető eszközből állt, valójában semmi értékeset nem tudtunk meg a csokoládéról, az üzemben folyó munkáról, vagy a termékekről, így a 17 CHF kidobott pénznek tűnt. A boltban lehetett kóstolni és természetesen vásárolni is, habár megfogadtuk, hogy kevés csokit veszünk, de mivel édességről van szó így a fogadalmunk elpárolgott, és nem kis mennyiségű finom csokival távoztunk.
A csokoládé hegyekkel feltankolva, és édesség utáni vágyunkat kielégítve, Luganóba autóztunk, a Luganói-tó partján és a Monte Brè hegy oldalán fekvő olasz anyanyelvű, mediterrán városkát Svájc egyik legszebb fekvésű városának tartják. Egyedülálló természeti környezete tisztasága, napfényben fürdő teraszai, tóparti sétánya a tavat körbe ölelő zöld hegyek, és a vízen ringatózó hajók lenyűgöző látványt nyújtanak. Növényvilága is rendkívül sokszínű, város szó szerint a virágokba fürdőzött A mediterrán stílusú tereken, és gondozott parkokban nárciszok, tulipánok, különböző szubtrópusi növények, csillogó vizű szökőkutak és a hűsítő vízpermet csábítják hosszú sétára az embereket.
Málta 2018. Szilveszter
Norvégia 2018. május
